Sok fajta illuzórikus jelenséggel találkozhatunk az életünk során. De most nem az optikai csalódásról szeretnék beszélni, hanem az ezoterikus úton, észrevétlenül megbúvó csapdákról. Némely okkultizmusról szóló kötetben érdekes mód találhatunk egy fajta óvást, hogy aki mágia ösvényére lép, az egy nagyon jó, de egyben igen veszélyes életszakaszba vált át. Ezt nem mindenki érti meg elsőre, hogy mit jelenthet ez igazából. Sőt, sajnos léteznek olyan emberek, akik képesek egy hanyag vállrándítással elintézni, és hetykén odadobni az „ugyan már”-t annak, aki figyelmezteti az ilyen irányú vakságára. A mondandóm szemléltetésére, szeretnék egy valós történetet leírni tanulságul. Több évvel ezelőtt lehettem részese a majd lejjebb lejegyzett eseménysorozatnak. Örülök annak, hogy fel tudom használni, és remélem, tanulságul szolgál majd az őszinte keresők számára.
A történet helyszíne Békéscsaba, ez a vidéki Békés megyei város. Azért is írom le a helyet, mivel a blog olvasói között (ha egyáltalán olvassa valaki ezt az oldalt) lehetnek békéscsabaiak, és nagyon könnyen beazonosíthatják a történetben szereplő férfit, mert egy relatív szinten, közismert volt .
P.L. ötvenes éveiben járó, nős, családos férfi volt. A szakmáját tekintve vendéglátós, ha jól emlékszem pincér lehetett. Amíg az életében nem következett el a nagy fordulat, addig ő ateista nézeteket vallott. Egy nap bekövetkezett az életében egy szerencsés kimenetelű autó baleset, amelynek során, nem sok híján elveszítette az életét. Kórházba kerül, és egy hosszabb lábadozási időszak után, szerencsésen felépült. Ilyenkor több kérdés is felmerülhet –úgy általában- a szerencsés túlélőkben: mért pont én velem esett meg ez a dolog? Miért is éltem túl? Isteni kegyelem? Milyen küldetés vár rám? stb. Így volt ez P.L.-lel is, zakatoltak a fejében a gondolatok, kereste az összefüggéseket., és egy idő után az Istent is. Olvasott ezoterikus könyveket, eljárt ide-oda, mígnem rátalált a tanítójára, Budapesten. Elvégezte nála a szükséges tanfolyamokat, és beavatást nyert valahová,kinyílt a 3.szeme, és kapcsolatba került a láthatatlan segítőivel, akik éltek a vágytól, hogy segítsenek a beteg és rászorult embereken, valamint átadják az igaz tanítást a nyughatatlan keresőknek, hogy a fejlődésük rohamléptekkel haladjon az origo felé. P.L. spirituális karrierje felfelé ívelt, a tanítója is nagyon megvolt elégedve vele, közben megszerezte a masszőri végzettséget, így nyithatott egy stúdiót, ahol várta a betegeket. Ezek az alkalmak, lehetőséget nyújtottak arra is, hogy kapcsolatba lépjen a tanítvány jelöltekkel. Egy alapos auraelemzés, csakrák beindítása, előzőéletek, gyógyítás stb. P.L. kizárólag az angyali, a speciális látásmód által érzékelhető lények utasításait követte. Médiummá vált, olyannyira, hogy –elmondása szerint- még az energia pályái is teljesen átalakultak, egy idő elteltével, a fő csakrái már olyannyira kitágultak, hogy azok átmérője a több métert is kitette, és megint csak egy jó idő múlva összeolvadtak, megszűntek, és ő rajta már csupán egy nagy fénytömb látszik. Csakrái nincsenek. Ez az állapot alkalmassá teszi arra, hogy a szükség szerinti segítői belépjenek a testébe, és így végrehajtsák a feladatot, értsd: pl. meggyógyítják a beteget. „Ne az én akaratom legyen meg, hanem az övék, mivel ők jobban tudják azt, hogy mi kell, és mi a helyes.”
Ezen entitások (nevezzük el így őket) segítségével különféle mandalákat, érdekes képeket festett. Ezeket a tárgyakat a lények beavatták, be energetizálták, és így hatást gyakoroltak az odalátogatókra. Tele volt a lakás ilyen alkotásokkal. Szembetűnő volt az is, hogy az odalátogatók többségének, a helységben eltöltött passzív várakozás alatt, a csakráik érezhetően elkezdtek forogni, a koronacsakra szétnyílt és „mintha egy sapka lenne a fejemen” érzetet tapasztaltak. Ez a bevezető élmény, „kézen fogható” tapasztalat, erős lökést adott az eddig kételkedőknek, a hit irányába. Felcsillant a remény az újdonsült beavatott jelölteknek, hogy ők is majd beállhatnak a szépreményű gyógyítók sorába, felnyílik a harmadik szemük, megpillanthatják a saját segítőiket, és találkozhatnak így online a legkülönfélébb istenekkel: Poszeidonnal,Krsnával,Jézussal,Máriával,Allahhal,Buddhával,Hórusszal, Sátánnal és még Attilával,a rég meghalt nagy tudású Pálos szerzetesekkel,szamuráj szellemekkel és sorolhatnám… Tudni kell még, hogy P.L. mindezen istenségekkel szoros kapcsolatban állt, és a csoportjában levő, médium-látó tagok is megerősítették, hogy tényleg látták ők is.
P.L. hetente párszor tartott az érdeklődőknek beavatásokat. Ekkor az istenségek sokasága látogatta meg azt békéscsabai lakást, ahová erre az alkalomra összegyűltek. Lehettek vagy negyvenen. P.L. csodákra volt képes, pl. megállította a pulzusát, és azt ujjával bárki leellenőrizhette ha nem hitte el; a víz gyakorlatát megtanította a tanítványainak, vagyis, összekötötte azzal az istenség energia terével az alanyt, aki képes volt a speciális feladatra, értem ezen: pl.: változzon gyógyító erejű elixírré az adott pohár folyadék. És az íze, illata tényleg megváltozott, immár a tanítványok körében is, ezt a tudást most már otthon is használhatják, és segíthetnek a családtagjaiknak, barátaiknak, akárkinek ezzel is. Hasznos tagjai lettek, elég különleges módon, az emberi társadalomnak. Párszor próbára tettem P.L. médiumi képességeit, pontosabban az éppen körülötte tartózkodó entitásokat. Nem kértem bonyolult dolgokat: rajzoljon le a segítségükkel egy Garuda madarat és egy phurba tőrt! Nehéz feladatok ezek? Ugyan! A következő végeredmények születtek: a Garuda madár egy idétlen csirkéhez, a phurba tőr meg valami ormótlan kés/tőr kitudja mihez hasonlított, a médiumi alkotmányokon. Mosolyogtam rajtuk, gázos ez mind. Azon már kevésbé, amikor bebizonyosodott a párom, kórházban elvégzett gerincfelvételén (ugyanis régóta panaszkodott már hogy fáj a dereka, rosszul emelt fel valamit) egy kis eltérés mutatkozik: gerincsérv alakult ki. Előtte egy-két nappal, P.L. földi gyógymasszőri tudását vettük igénybe, alaposan meg is masszírozta a fájós hátát, derekát. Magyarul, a tévedhetetlen auralátós képessége, médiumi tudása itt is csődöt mondott, nem látott semmit, nem érzékelte a betegséget. Ráadásul sérves gerinchez masszőrnek nyúlni tilos! Akkor hogy is van ez? Kikkel is áll kapcsolatban P.L.?
Említettem az írásom egyik részében, hogy P.L. több fajta istenséggel is fenntartotta a kapcsolatát. Ezeket a többi, már az isteni kiválasztáson átesett, harmadik szemes látóvá vált tagok is bizonyították, még pediglen úgy, hogy nekik is ugyanazon látványban, és hanghatásban lehetett részük, mint P.L.-nek. A hétköznapi életben egy megtörtént eseményt úgy is lehet bizonyítani, ha számos ember volt a szemtanúja. No de ez a földi gyakorlat, minden esetben megállja a helyét a szellemvilágban is?- tehetjük fel a kérdést teljesen jogosan, főleg ha az okkult tudományok kutatásával foglalkozunk.
Amennyiben a szellemvilág felé próbálunk megnyílni, fontos hogy tisztában legyünk az entitások természetével. P.L. hiába volt nyíltszívű, és jóra vágyó, mégis beleesett egy olyan spirituális csapdába, amely az egész életére rányomja a bélyegét. Téves az a mostanság divatos elképzelés, amelyet sok szoba okkultista hangoztat, akik teljesen híján vannak a gyakorlati okkultizmusból eredő, saját tapasztalásoknak, hogy az entitások, csupán a mágus tudatában léteznek, és az ezoterikus műveletekkel, ezeket a tudati tényezőket „felhozzuk”, és ezen megtestesült entitások a bensőnk termékei, mintegy kivetítődnek belőlünk. (Most ne keverjük ide azokat a lényeket, - hogy egy klasszikus példát említsek: a Gólem- amelyet/amelyeket a mágus hoz létre, bizonyos célok elérésére. Ez megint más!) Ahogy a tíz szefirának is meg van a helye, és a rendje, úgy a nem emberi testtel rendelkező lényeknek is meg van a sajátos célja. Gondoljunk csak a klasszikus grimoire-ok leírásaira. P.L. egy olyan lénnyel vagy lényekkel került kapcsolatba, akik aztán az ember kívánságát ismerve, olyan alakot öltöttek, amelyet látni szerettek volna. Így lehetett kapcsolata az „angyalokkal”, „Buddhával” és a többivel. A közölt információk valóságtartama sem volt helyénvaló mindenkor, és mivel a feléjük intézett kérdésekre a választ nem tudták, téves adatok sorával próbálták kielégíteni a tudni vágyót. Ezek az entitások, valamiért megakartak nyilvánulni ebben a földi világban. Bármi áron, a félrevezetés sem volt akadály. Összegezve: bizonyos műveletek végrehajtásában hasznosak, más dolgok tekintetében haszontalanok voltak. Nos, ez így nem tűnik egy jó életbiztosításnak.
Hány ilyen van még, és mennyi ember esett valami hasonló csapdájába? Rengetegen. Az egyáltalán nem, vagy rosszul kiépített mágikus védelem hiánya, sima, szépen kikövezett útja a végzetes beárnyékolódásnak. Jönnek ezek az illuzórikus, megtévesztő entitások, és zsákutcába vezetik az áldozataikat. Mindezt úgy is képesek, hogy a lehető legjobban érezze magát a szerencsétlen alany: gyógyító angyal, valami történelmi vallási tanító, avagy szeretettől áradó fénylény stb. formájában.
