2009. júl. 21.
XVII
Ezt az írást, a 2008.10.22-én, 1.30-kor kelt, saját naplóbejegyzésemet idézve készítettem.
Az elmúlt időszakban, álomtalanul (lehet hogy nem emlékeztem rá) vagy nagyon zavaros álomképekkel teltek el az éjszakáim. Tegnap éjjel, valahogy megszakadt ez a folyamat, és furcsa, szürreális képsorok játszódtak le az elalvásom után. Éjjel, lefekvés előtt, a XVII. tarot lap volt a gyakorlatom vizualizációs objektuma. A kép gravírozása közben, folyamatosan a .......... mantrát ismételtem. Ez egy jó ideig eltartott, aztán lefeküdtem az ágyamba, és a XVII. lapot igyekeztem megtartani a tudatom terében, kizárva minden más gondolatot. Megpróbáltam elnyújtani ezt az állapotot. Ilyenfajta éberséget követően zuhantam mély álomba, és a következőket tapasztaltam:
- Kietlen tájat láttam magam körül, a föld gyéren, száraz fűvel itt-ott megtűzdelve, és néhány sötét színezetű csupasz fa meredezett, egymástól távol, magányosan. Egy pillanat alatt, egy álló alak jelent meg a levegőben, a talajtól magasan. Egyszer csak menekülő embereket vettem észre, nem sokat, csak néhányat. Féltek ettől a levegőben lebegő alaktól, és a jelenés üldözőbe vette őket. Akit megközelített, égő fáklyaként lobbant lángra és ott porrá égett. Nem volt menekülés előle. Ezután képváltás következett, és egy óriási hangárban, vagy gabonatárolóban (?) találtam magam.Félelem és rettegés töltötte el azt a helyet. Itt is megpróbáltak elmenekülni az emberek a jelenés elől, ki az ott található víztározóba merült el (ők azt hiszem nem égtek el), míg mások a különféle dobozok, és a meghatározhatatlan tárgyak mögé, vagy a hosszú folyosó szögletébe. De a jelenés követte őket, és el lettek égetve. Ébredés után hasonló érzéseim voltak, mint amikor megnéztem a Jeepers Creepers-t...
Ne adj' valakinek kedve támad, és nekiugrik a tarottal való munkának, célszerű előtte elvégeznie egy tisztító rituálét (de a legjobb naponta). A jövőben majd leközlök egyet, amely hasonlít ahhoz amelyet használok.
2009. júl. 20.
Feladat
Most egy időre maga mögött hagyta azt a gyűlöletes helyet. Fáradt volt az emberekkel vívott harctól, és visszavonult a titkos erdejébe pihenni. Sűrű és dús lombozatú fák, bokrok vették körül. Megállt egy kis tisztáson, hátrahajtotta a fejét, és mélyen magába szívta a gyengéd szellő által arra fújt, virágok édes illatát. A fák és a bokrok rengetege körbezárta, teljesen kirekesztve az emberek zavaros világát. Az erdejét félelmetes lények is lakták, nem is merészkedtek erre az emberek, és aki ritkán vette a bátorságot, hogy behatoljon ide, az rövid időn belül fejvesztve menekült el innen. Ő ismerte ezeket a lényeket, tudta a szándékukat is. Ő itt teljesen biztonságban volt. Sokat háborúzott. Volt hogy az emberek mellett, és volt amikor ellenük fordult. Az emberek hajthatatlanok voltak, fáradhatatlanul próbálták mindenek ellenére megszerezni a fejét. Ezt ő tudta, és teljesen sosem bízott meg bennük. Lefeküdt a fűbe, a mellkasán tátongó mély sebre szorította bal kezét, és a fájdalmas arccal nézett fel az égre. Három ember orvul megtámadta, de visszaverte a támadásukat. Lassan lehunyta a szemét… Egyszer csak heves szárnycsapkodást hallott, egy nagy díszes madár hasította át a levegőt, és leszállt a mellkasára. Ő maga mellé leeresztette a kezét. A madár lassan odalépett a tátongó sebhez, és a hegyes és éles karmait belemélyesztette, szárnyával arcul csapta, majd mélyen belenézett a szemeibe és elrikoltotta magát:
- Hallgass! Hallgass! Hallgass! – ezután elengedte a húsát a karmai közül, és erőteljes szárnycsapásokkal felemelkedett a levegőbe. Még egyszer visszanézett, és berepült az erdő sűrűjébe.
Ő felállt a fűből, és elnézett abba az irányba ahová a madár berepült, és eltűnt. Újra felnézett az égre, sebére szorította megint a kezét. Várt…
- Nem történik semmi… - merengett, és lehajtotta a fejét.
Egyszer, váratlanul megszólalt egy hang a feje mögül:
- Itt van. Ez segíthet rajtad. De tőled függ. Nem is gondoltad volna?! Ennek a munkának a neve…… Ha összeadod a név betűinek a számértékét, akkor 11-et kapsz. Erre a feladatra van egy társat. Ha kivonod magadból, akkor 13-mat, ha összeadod, akkor 8-at kapsz.
Megfordult a hang irányába, de nem látott senkit. Lassan térdre ereszkedett, és elkezdte mondani: