Egyszer egy zen mester azt mondta, hogy a samadhi az valami olyasmi, mint amikor két dolog szinte egyé válik, és tökéletes összhangban mozog egymással. A tapasztaló és annak, amit tapasztal a tánca. A tudó és a tudás tánca ez.

Képzeljünk el egy lovast, ahogy nyargal a prérin. A ló és lovasa tökéletes összhangban van, és mindketten nagyon boldognak tűnnek.

Igen ám, de én úgy gondolom, hogy amikor létre jön ez az állapot, a tapasztaló és a megtapasztalt világ összhangja megszólal, akkor létrejön egy fordulás, egy csere, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy a tapasztalás az, ami meglovagol minket és mi vagyunk a lovak, amit megülnek.

És vágtatunk…